Veled én nem félnék,
Bármerre elszállnék.
Ott fenn a kék égen egyedül őt nézem,
Fenséges látvány a hatalmas sasmadár.
Fénylő szép szárnyával, késéles csőrével,
Gyönyörű testével felhőt hasít.
Szeretném megkérni, legyen a testvérem,
Tanítson repülni, oly régi a vágy.
Hangom tán meghallja, vágyam tán meghatja,
Neki még elhinném, hogy van még jövőnk.
Emberi testem lehúz, a földön tart,
Nem enged felszállni hozzád.
Ref.:
Veled én nem félnék,
Bármerre elszállnék,
A sorsom ó, légy te!
Testemtől megválnék,
Lelkedbe költöznék,
A sorsom, a sorsod.
Jelképe mindennek, kezdetnek és végnek,
Kit szabadnak hisznek, szárnyal az égben!
Ha én elrepülnék, már nem is szenvednék,
Sírnátok utánam, késő, már késő.
Emberi testem lehúz, a földön tart,
Nem enged felszállni hozzád.
Ref.:
A sorsom, a sorsom,
A sorsom a sorsod.
ref.: |
